Megtalálta! Ez Kuba legprofibb információs oldala!

A Karib-térség legnagyobb szigete, de még is akkora, mint Magyarország, és hozzávetőlegesen annyian is laknak benne.

A tévhitekkel ellentétben nem minden kubai lakik tengerparton, és vannak 2000 m körüli hegyeik is. Szóval aki Kubába utazik és tengerimádó, jól nézze meg a térképen, melyik városban foglal szállást!

Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. 1972 és 1991 között a KGST tagja. A Egyesült Államok az országtól bérli a haditengerészeti támaszpontjáról és börtönéről hírhedt Guantánamói-öblöt.

De ez az oldal igazából nem erről szól. Kubát nem ezért szeretjük, hanem mert olyan jókat lehet ott nyaralni. Az oldal eslősorban azoknak segít, akik a nyaralásukat tervezik. Irány Kuba!

Országinfo: Kuba, azaz hová is utazunk?

Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) egy szigetország a Karib-tenger északi felén, az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl találkozásánál. Kuba a Karib-térség legnépesebb állama.

A legjobb videó Kubáról!

Földrajza

A Karib-tenger északi szigete, keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Mexikói-öböl, délről pedig a Karib-tenger mossa határait. Bár sziget, közel van
az Amerikai Egyesült Államok déli része, Florida. Keletről a Bahama-szigetek, délről Jamaica és Haiti a szomszédja, míg párszáz kilométerre nyugatra Mexikó
terül el. Éghajlata trópusi, meleg és esős, ideális üdülésre, kikapcsolódásra. Fekvése miatt évente többször söpörnek végig a hurrikánok a szigeten.

Népessége, lakossága

Kubának 11,200,000 lakosa van, 75%-a a lakosságnak városi környezetben él. Az átlagos népsűrűség 100,3 lakos egy km2-re vetítve, legsűrűbben lakott része
Havanna (2,100,000 lakos), Santiago de Cuba (1,023,000 lakos) és Holguin (1,021,000 lakos). Az ország hivatalos nyelve a spanyol, legelterjedtebb idegen
nyelv az angol.

Általános adatok

Becsült lakosságszám (2006): 11 382 820 . Faji megoszlás:
fehér: 65,06%
mulatt: 24,86%
afro-kubai: 10,08%

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Hivatalos, s egyben egyetlen beszélt nyelv a spanyol. Második nyelvként egyes emigráns közösségek körében előfordul más nyelv is. A kubai zsidók körében egy
kisebbség beszéli a spanyol mellett a ladino vagy a jiddis nyelvet. A kubai kínaiak körében az idősebbek beszélnek valamilyen szinten kínai nyelven. A
santería vallás papjai rituális nyelvként a jorubát használják.
Legjelentősebb vallás a római katolikus. Fidel Castro hatalomra kerülése után súlyos korlátozások alá került a kubai katolikus egyház, többek között a Húsvét
és a Karácsony munkanap lett. A korlátozások csökkentek a XX. század 90-es éveiben. Nominálisan a kubaiak több mint 90%-a katolikus.

Kb. 300 ezer kubai protestáns vallású. Legnagyobb protestáns felekezet az Isten Gyülekezetei, kb. 100 ezer hívővel.
Másik jelentős vallás a santería, mely keresztény-animista szinkretikus vallás, a volt néger rabszolgák körében alakult ki, azonban később fehérek is
csatlakoztak hozzá.
Ezen kívül kis létszámú bahai, muszlim és zsidó közösség is van Kubában. Az egykor jelentős zsidó közösség híveinek 90%-a Fidel Castro uralma alatt elhagyta
az országot. Jelenleg a kubai zsidók három fő csoportra oszlanak: szefárdi, ortodox askenázi és konzervatív askenázi, ez utóbbi a legnépesebb csoport.

Alkotmány, államforma

Kuba államformája: de facto kommunista pártállam, de iure – a hatályos kubai alkotmány szerint – “független és szuverén szocialista munkásállam, egységes és
demokratikus köztársaság formájában megszervezve”.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A kubai alkotmány szerint Kuba “szocialista munkásállam”, melyben a Kubai Kommunista Párt a társadalom és az állam legfelsőbb vezető ereje (5. paragrafus)
és melyben tilos a szocializmus és a kommunizmus ellen irányuló bármely tevékenység (62. paragrafus).

Az öt évre megválasztott parlament (Néphatalmi Nemzeti Gyűlés) szerepe de facto teljesen formális, évente csak néhány napot ülésezik, s az üléseken érdemi
vita nélkül kerülnek elfogadásra az állandóan működő Államtanács által előzetesen elkészíttetett jogszabály-tervezetek.
Öt évente kerül sor parlamenti választásokra. Minden képviselői helyre csak egy jelölt van. A jelölteket a helyi választógyűlések választják ki a Forradalmi
Védelmi Bizottságok által előzetesen ellenőrzött és jóváhagyott személyek közül. A gyakorlatban a jelöltek személyét a Kubai Kommunista Párt helyi szervezete
jelöli ki.
Az Államtanács 31 tagból áll (elnök, első alelnök, 5 alelnök, titkár, 23 további
tag), tagjait a parlament választja meg mandátuma első ülésén.
A kormány (Minisztertanács) miniszterelnökből, első miniszterelnök-helyettesből,
titkárból, miniszterelnök-helyettesekből, miniszterekből és más kiemelt állami szervek vezetőiből áll. Az érdemi döntéseket a Minisztertanács 9-tagú végrehajtó
bizottsága hoz, mely a Miniszertanács elnökéből, az első miniszterelnök-helyettesből, a titkárból, és a miniszterelnök-helyettesekből
áll.
A gyakorlatban a Minisztertanács, az Államtanács és a Kommunista Párt Politikai
Bizottsága együtt üléseznek. A személyes összefonódás is nagy. A jelenlegi, 2003-ban megválasztott Államtanács tagjainak több mint fele egyben tagja a
Minisztertanácsnak is. Amikor a Minisztertanács külön ülésezik, akkor a Minisztertanács titkára vezeti az ülést.
De facto a legfelsőbb döntéshozó szerv a Kubai Kommunista Párt 21-tagú Politikai Bizottsága. Tagjai egyben betöltik az Államtanács és a Minisztertanács
kulcspozícióit is.
Hagyományosan a kubai parlament a kubai nemzeti zászlóval együtt használja a XIX.
századi függetlenségi mozgalmak zászlaját is, az úgynevezett yarai zászlót is.

Közigazgatási felosztás

Az ország 14 tartományra és egy különleges körzetre oszlik, melyek a
következők: Camagüey, Ciego de Ávila, Cienfuegos, Ciudad de la Habana, Granma, Guantánamo, Holguín, Isla de la Juventud (körzet), La Habana, Las Tunas,
Matanzas, Pinar del Río, Sancti Spíritus, Santiago de Cuba, Villa Clara.
Guantánamo tartományban található a Guantánamói-öböl, az USA katonai
támaszpontja, melyet 1903 óta Kubától bérel.

Politikai pártok

Egyetlen legális politikai párt a Kubai Kommunista Párt. A hatályos kubai alkotmány 62. paragrafusa kimondja, hogy az állampolgárok egyetlen elismert joga
sem használható fel a szocialista állam létezése és céljai, valamint a szocializmus és a kommunizmus építése ellen.

Több illegális párt működik:
Kubai Liberális Mozgalom (Movimiento Liberal Cubano) (klasszikus liberális)
Kuba Kereszténydemokrata Pártja (Partido Demócrata Cristiano de Cuba) (kereszténydemokrata)
Kubai Szocialista Demokratikus Áramlat (Corriente Socialista Democratica Cubana) (szociáldemokrata)
Kuba Demokratikus Szociál-Forradalmár Pártja (Partido Social-Revolucionario Democrático de Cuba) (demokratikus szocialista)
Demokratikus Szolidaritás Pártja (Partido Solidaridad Democratica) (klasszikus liberális)
Liberális Demokrata Párt (Partido Liberal Democratico) (neoliberális)
Kuba Szociáldemokrata Koordinálása (Coordinadora Social Demócrata de Cuba)
(szociáldemokrata)

Védelmi rendszer

Fegyveres erők összlétszáma: 46 000 fő. Szolgálati idő a sorozottaknak: 24 hónap. Félkatonai erők:
Állambiztonsági erők: 20 000 fő
Határőrség: 6500 fő
Polgári védelem: 50 000 fő
Territoriális milícia: 1 000 000 fő
Ifjúsági Munka Haderő: 70 000 fő.

Gazdasága - Általános adatok
Az ország ipara szocialista (kommunista) berendezkedésű. Az összes cég –
leszámítva egyes kisvállalkozásokat – állami tulajdonban van. A külföldi befektetéseknél is kötelező a meghatározó kubai állami arány.

Mezőgazdaság
A vetésterület több mint 50%-át a cukornád foglalja el, de jelentős a dohány, a kávé és a citrusfélék termesztése is. Kuba Közép-Amerika egyik legnagyobb
szarvasmarha-állományával rendelkezik.

Ipar
A fejlődő ipar az ásványkincsekre (vas-, réz-, mangán-, króm- és nikkelérc,
kevés kőolaj) épül. Az ipar vezető ágazata az élelmiszeripar (cukorgyártás) és a dohányfeldolgozás (Havanna szivar). A nehézipar, gépgyártás és a vegyipar
fejlődő iparágak.

Szolgáltatások
Exportcikkei: vas, réz, mangán, króm, nikkelérc, kőolaj, cukornád, dohány,kávé,
citrusfélék, nagy szarvasmarha állományok ( forrás: A világ országai című könyv )

Bel- és külkereskedelem
Kuba kereskedelmi partnerei:
Import: Kína 13,4%, Venezuela 13%, Spanyolország 12,6%, Egyesült Államok 7,7%,
Kanada 7,4%, Németország 5,9%, Olaszország 5,1%, Mexikó 4,5%.
Export: Hollandia 24,5%, Kanada 20%, Kína 9,3%, Spanyolország 6,4%, Venezuela
4,9%.

Közlekedés
Az országban 3442 km hosszú a vasúthálózat, 60 858 km hosszú a közúthálózat,
melyből 14 478 km burkolt és 678 km autópálya. Kubában van még 7 kikötő és 78 repülőtér.

Oktatási rendszer és kultúra
Kuba kultúrájában keveredik a spanyol és az afrikai hatás. Sajátos egyvelegében megtalálható az amerikai stílus is, hiszen a század első felében a
szerencsejátékosok mekkája – amolyan Las Vegas volt.

Iskolarendszer
Kubában az oktatási rendszer teljes mértékben ingyenes, beleértve a felsőfokú
oktatást is. Az alap- és középfokú oktatás 16 éves korig kötelező.
Az alapfokú oktatás az 1-6. osztályt foglalja magában. Az ideológiai oktatás az
első osztályban elkezdődik. Minden egyes tanulóról ideológiai káderlap készül, mely a tanuló és családja “hazaszeretetét”, azaz a rendszer iránti
elkötelezettségét tartalmazza. Rossz káderlap esetében a tanuló későbbi, esetleg felsőfokú tanulási szándéka kerül veszélybe.
A középfokú oktatás két részre oszlik: 4 osztály általános kötelező középiskola, mely érettségivel végződik, majd pedig opcionális két osztály vagy technikumban
vagy pedig egyetem-előkészítőben.
Kuba – és egyben a karibi térség – legrégebbi egyeteme az 1728-ban alapított
Havannai Egyetem.

Kultúra

Képzőművészetek: Néhány ismertebb kubai képzőművész: Michel Aguilar Ros, Irina Elen González, Abel Morejón, Isolina Limonta.

Irodalom: A legismertebb kubai írók: José Martí, Cirilo Villaverde, Alejo Carpentier, Nicolás Guillén.

Zene: Sokan vélik úgy – joggal – hogy Kuba legfontosabb „természeti kincse” a zenéje. A son, az habanera, a rumba és az ezekből létrejött modern cha-cha-cha,
mambo és a salsa mind kubai eredetű ritmusok.

Sport

Kuba nemzeti sportja a baseball.

Ételek és italok

A három legismertebb kubai koktél:
Daiquirí (rum, citrom, cukor, jég, marrasquino likőr).
Mojito (rum, fodormenta-levelek, cukor, jég, citrom, szódavíz).
Cuba Libre (rum, kóla, jég, citrom).

>Nemzeti ételek:
fekete bab rizzsel
csirke rizzsel (arroz con pollo)
picadillo (darált marhahús és rizs)
Nemzeti italnak a sör számít, amiből nagyon finomakat készítenek Kubában, legismertebb sörfajták a Crystal és a Bucanero.